A néger fiú története
Mintegy 50 évvel ezelőtt a baráti szocialista országok együttműködéséből született romantikus köztéri alkotást találhatunk a XI. kerületi Váli utcában. Az Ülő férfi (vagy A néger fiú) elnevezésű bronzszobor egy kőből faragott posztamensen került elhelyezésre, és a két lakóépület közötti kertben kapott helyet 1973-ban – maga a szobor éppen ötven éve, 1967-ben készült el. A szobrásznő, Kárpáti Anna (1923-1993) képzőművészeti alkotásait summázó tűzfal előtt, hanyag könnyedséggel üldögélő „néger fiú” éppen az Allee részeként felhúzott sokszínű, modern lakóépületre tekint, mindezzel a műalkotás mára sajátos, szimbolikus értelmet nyert.
Az 1960-as években viszonylag sok afrikai diák érkezett Magyarországra, akik elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetemre, az Orvostudományi vagy a Közgazdaságtudományi Egyetemre jöttek tanulni. Közöttük érkezett Budapestre a kongói származású Alpha is, aki közelebbi ismeretséget kötött az akkor már nagyobb műtermet is fenntartó művésznővel. A 60-as években jellemzően népszerűek voltak az egzotikus kultúrákhoz kapcsolódó események, így a szobrásznő is több alkalommal adott helyet afrikai szeánszoknak műtermében.
Kongó éppen 1960. június 30-án vált függetlenné Belgiumtól, a függetlenségét elnyerő ország vezetése azonban korántsem állt könnyű feladat előtt. Patrice Lumumba lett Kongó első választott miniszterelnöke, és Joseph Kasa-Vubu pedig az első államfője. (Apró érdekesség, hogy Budapesten a zuglói Róna utca viselte egy ideig Lumumba miniszterelnök nevét, Moszkvában pedig egyetemet neveztek el róla.) Alig három hónappal később Lumumbát bebörtönözték, és elkezdődött a kongói válság néven ismert politikai korszak, mely 1960 és 1965 között tartott. A kongói krízis idején több százezer kongói vesztette életét. Körülbelül ebben az időszakban élt Budapesten néhány évig Alpha, aki Kárpáti Anna szerelme lett, majd a fiatalember rövid időre visszatért hazájába – még a válság ideje alatt.
„Az akkori kongói rezsim ellen diáklázadás szerveződött, aminek Alfa is részesévé vált. A pár hónapos kongói tartózkodás után visszatérést tervezett Magyarországra. A repülőjegyét is megvásárolta, ám a visszatérés meghiúsult. Alfát váratlanul megölték. Ezt a történetet a Kárpáti család tagjai már csak másodkézből ismerik. A rejtélyes gyilkosság további érdekes vetülete, hogy a repülőjeggyel Alfa unokatestvére érkezett meg Magyarországra. A szobor ekkor már kész volt, de felállítására csak Alfa halála után került sor. Ebből következően az elhelyezés időpontjában az alkotás személyes emlékművé is vált Kárpáti Anna számára.” (forrás)
Antal Balázs és Hatházi László végzett alapos kutatómunkát a szobor történetével kapcsolatban, majd 2012-ben a háttérben álló lakóház tűzfalára sgraffito technika segítségével hoztak létre egy falképet, mely Kárpáti Anna szobrászati művészetének főbb köztéri alkotásait jeleníti meg. A kis képek mellett két-két szám jelenik meg, az egyik az alkotás évét, a másik az alkotás helyének irányítószámát jelöli.
A szobor abban is egyedülálló, hogy ez az egyetlen olyan alkotás Magyarországon, mely közterületen elhelyezve, fekete-afrikai embert ábrázol.
