Madách: a nő a művészetet és tudományt előre nem viszi…
Sétaműhely
Mennyire ritka, hogy olyan nő szobrát látjuk a Belvárosban, aki nem meztelen és nem királyné… Veres Pálné a ritka példák egyike, bár sokan nem tudják megmondani, mivel érdemelte ki az emlékállítást és lánykori nevére is kevesen emlékeznek.
Barabás Miklós: Veres Pálné portréja
Beniczky Hermin Karolina, a 19. századi nagy iskolaalapító szobra a Királyi Bérpalota árnyékában, a Ferenciek teréből nyíló, ma már szintén az ő nevét viselő kis utcában található. Kiss György szobrát Carrarában faragták ki, és 1906-ban állították fel az utca elején.
A nőnevelés nagy úttörője először csak saját lánya, Szilárda oktatásáról akart gondoskodni, ezért felhozta Pestre, és ő maga is beült az iskolapadba, hogy pótolja, amit annak idején elmulasztott.
A végső lökést valószínűleg Madách Imre szavai adták meg a számára. Ma már nehezen hihető, hogy Az ember tragédiájának szerzője ezeket a szavakat kimondta, ráadásul nem is informálisan, de akadémiai székfoglalójának részeként: „A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik. Ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet és tudományt előre nem viszi. A nő alárendelt, testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, az erősebb férfiú lelkében éppoly érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, megdermedt madár.”
A Ferenciek tere villamossínekkel (fotó: hampage.hu)
Veres Pálné számára ez a beszéd valószínűleg az utolsó lökést adta ahhoz, hogy először cikkeket kezdjen írni a nők művelésének ügyében, majd megalapítsa az Országos Nőképző Egyesületet. 1869-ben Eötvös József közoktatásügyi miniszter ellenkezése mellett megalapította az első női iskolát, amelynek először saját lakása adott otthont, végleges helyét pedig az egykori Zöldfa utca másik
végében találta meg. Miután 1880 októberében meghalt Veres Pálné első és egyetlen fiú unokája, ifj. Rudnay József, lányával arra az elhatározásra jutottak, hogy Józsi emlékére saját iskolaépületet építtetnek. „Alapítványt teszek drága unokám emlékére, arra, hogy intézetünknek saját otthona legyen.”Ma már alig emlékeznek arra, hogy a Veres Pálné utcában egykor még villamos is közlekedett a róla elnevezett iskola és a neki állított szobor között…
Ha szeretnél még több történetet hallani arról, hogyan vívták ki a magyar nők az oktatáshoz, a tulajdonláshoz és a szavazáshoz való jogukat, gyere el a Mégis, hol a nők helye? című sétánkra, amit dr. Holló Mária, azaz Marcsi állított össze!
Ha pedig az érdekel, mi volt a sorsa azoknak a nőknek, akik nem feleltek meg a 9-19. század vallási előírásainak és társadalmi normáinak, ez a te sétád: Boszorkányok a Gellérthegyen.