Megmenekült a lebontástól a Wichmann-kocsma épülete
Van Budapesten, a Kazinczy utcában egy ikonikus épület, amelyet manapság talán a legtöbben Wichmann-kocsma néven ismerünk. Pedig az 55-ös szám alatti ház falai között ma már nem üzemel a kultikus kocsma, a rántott húsos szendvicsek illata 2018-ban lengte be utoljára. Később egy pizzéria működött itt egy darabig, majd 2021-ben jött a hír: az épületet tulajdonosa le akarja bontatni.
Ekkor érezte úgy sétavezetőnk, Döbrentey Dániel, hogy tennie kell valamit az épület megmentése érdekében.
“Amikor 2021 első napjaiban tele lett a sajtó azzal, hogy lebontják az egykori Wichmann-kocsma épületét (és még három másik, értékes,
évszázados Király utcai épülettel is ezt tervezik), tudtam, hogy cselekednem kell. Valósággal sokkolt, hogy kitörölhetik a városunk képéből és jövőjéből az egyedi és hangulatos épületeket.
Erzsébetváros belső része és Budapest soha többé nem lett volna olyan, amilyennek megismertük és amilyennek szeretjük. A felháborodás persze nem csak engem ért el, rengetegen lendültek akcióba az épületek, de főleg a Wichmann megmentéséért.
Tudtam, hogy bárki kezdeményezheti épületek védetté nyilvánítását: akár műemléki védettség alá helyezést, akár helyi védetté nyilvánítást is el lehet így érni. Gyanítottam, hogy a műemléki védelemre nem fogják méltónak találni a Wichmann épületét, ráadásul az utóbbi években eleve nagyon kevés műemlékké nyilvánítás történt.
Kapóra jött a másik lehetőség: a helyi védetté nyilvánítás. Minden település védettség alá helyezheti az építészetileg értékes, kultúrtörténetileg érdekes épületeket. Úgy gondoltam, hogy az épület egész Budapest története szempontjából értéket képvisel. Így nem is kerületi, hanem fővárosi védelem alá helyezést kezdeményeztem: már a bontás hírének napján beküldtem az erről szóló közérdekű bejelentést, hogy megvédhessem a története során számos funkciót betöltő épületet.”
Az épület inkább kultúrtörténeti, semmint építészeti szempontból jelentős: a házon ma is emléktábla mutatja, hogy itt készült a magyar kártya Schneider József kártyafestő műhelyében 1836-ban. Valójában ennek az egykori műhelynek a falai ma már nincsenek meg. Az épület legrégebbi része, a pince tényleg XIX. század eleji, de a mostani, föld feletti falak legidősebb darabjai már 1869-ből valók. Ez nem is csoda, hiszen az épület rengeteg funkciót betöltött az idők során, és szinte minden egyes alkalommal átalakították valamelyest.
Az eredeti, földszintes ház pincéjének meghagyásával készült el 1869-ben a ma is látható egyemeletes klasszicizáló épület, az új tulajdonos, Rothauser Mór ruhakereskedő megbízásából.
A Schusbeck Pál tervezte házat 1895-től Zierlichné Fischer Cecilía bérelte Rothausertől, és egészen 1906-ig egy bordélyházat működtetett benne.
Ebben az évben dr. Bíró Mór lett az épület tulajdonosa, aki bérbe adta azt a Magyar Teozófiai Társaságnak. Ekkor került fel az okkult társaság mai
szemmel különös emblémája a ház kapurácsára: a farkába harapó, a bölcsességet szimbolizáló kundalini kígyó közepén az életet jelképező Ankh egyiptomi kereszt és kettős háromszög látható, felettük szvasztikával.
Később az épületben tejcsarnok működött, majd az államosítás után itt volt a Piért papír- és egy szűcsszövetkezet üzemi étkezdéje.
Ezután, az 1980-as évek derekán újabb jelentős átalakuláson ment keresztül az épület: a földszintet teljesen átépítették, több helyiséget nyitottak egybe, és 1987-ben Wichmann Tamás, a kilencszeres világbajnok kenus megnyitotta az először Szent Jupát, majd Wichmann néven működő kocsmáját. A sajátos hangulatú, deszkapadlós, gyalultfa-asztalokkal felszerelt alternatív söröző felett a rendszerváltásig egy rendszerellenes kalózrádió és egy szamizamizdat szerkesztőség is működött.
Az épület jelenkori tulajdonosa egy ötemeletes butikhotelt képzelt el a helyére, és kérvényezte a szakhatóságoktól az ingatlan elbontását. A tiltakozások hatására a kormány 2021-ben ideiglenes műemléki védettséget adott a háznak.
“Az ideiglenes műemléki védettség azonban csak egy évre szólt, amit meghosszabbítani vagy újra elrendelni nem lehet, és biztos voltam benne, hogy állandó műemléki védelmet nem fognak adni az épületnek. Nem sokkal azután, hogy eltelt az egy év, újra a Főpolgármesteri Hivatalhoz fordultam, és jeleztem, hogy ismét aktuális a korábbi javaslatom. Pár héttel később levelet kaptam, hogy elindították a védetté nyilvánítással kapcsolatos vizsgálatokat, 2023. januárban pedig arról tájékoztattak, hogy elkészült a Wichmann-kocsmát is helyi védettség alá helyező rendelet-tervezet. Ezt egy közmeghallgatás követte, ahol a védelemre javasolt nagyjából 150 épületet és 10 épület-együttest bemutatták a főváros szakértői. A februári közgyűlési ülésen a képviselők elsöprő többséggel, pártállástól függetlenül megszavazták a rendeletmódosítás első lépését, továbbá márciusban a rendelet módosítását, mely a Wichmann védetté nyilvánítását is tartalmazta. A módosítás április 7-én lépett hatályba, ettől a naptól élvez tehát védettséget az épület.
Rögösnek tűnik az út a védettség alá helyezésig? Valójában nem az. Bonyolult egy ilyen kezdeményezés megindítása? Egyáltalán nem. Csak némi jogi ismeret, egy kis kutatás és egy beadvány megírása szükséges hozzá a polgár részéről.
Azért, hogy ez közös tudásunk legyen, mintabeadványt készítettem a budapestieknek, amit mindenki használhat a jövőben arra, hogy saját kutatásai és ismeretei alapján helyi védelemre javasolhasson épületeket.
Bízom benne, hogy sokan használni fogják ezt az eszközt arra, hogy megvédjék Budapest épített örökségét és minél több épület kerüljön helyi védettség alá.”
A pesti zsidónegyed egyik legkisebb épülete tehát megmenekült, látványával a múltat, a városrész régi arcát idézi.
(A mintabeadvány szövegét ennek a blogbejegyzésnek a végén találjátok, a kép alatt.)
Gyertek el Döbrentey Dániel városvédő sétájára, ahol nemzeti értékeink Budáról Pestre való vándorlását mutatja be!
Fotók: Nagy Ilona Gréta

Mintabeadvány
A ……………………….-AL JELÖLT RÉSZEK KITÖLTENDŐK A BEJELENTÉS
TARTALMA SZERINT! EZ A RÉSZ EZT KÖVETŐEN TÖRLENDŐ.
Karácsony Gergely Főpolgármester Úr részére
Főpolgármesteri Iroda
Budapest
Városház u. 9-11.
1052
Levelezési cím: 1840 Budapest
Tárgy: Közérdekű bejelentés építészeti érték helyi védelem alá helyezésének
kezdeményezése tárgyában
Tisztelt Főpolgármester Úr!
Alulírott ………………………. (lakcím: ……………………….) a panaszokról, a
közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő
szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) 1. § (1) és (3)
bek., továbbá 2. § (1) bek. alapján az alábbi
közérdekű bejelentést
teszem és kérem, hogy Budapest Főváros Közgyűlése
helyezze fővárosi helyi védelem alá a [épület/épületegyüttes címe] cím alatt
található, [épület helyrajzi száma] helyrajzi számú [épület/épületegyüttes
megnevezése]
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 6/A.§ (1) bek. b) pontja, 57. § (3) bekezdése, és Budapest
Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 30/2017.
(IX. 29.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: a Rendelet) 19-20. §-ai, 21. §
b) pontja, 23. §-a, 24. § (1) bekezdése és 26. § (1) bekezdése alapján.
A Rendelet 23. §-a szerinti, a helyi védelem alá helyezésre irányuló kezdeményezés
kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
a) A védelemre javasolt építmény, épületegyüttes megnevezése:
………………………………………………………………..
b) A védelemre vagy annak megszüntetésére javasolt építmény pontos helyének
megjelölése, (kerület, utca, házszám, helyrajzi szám), épületegyüttes esetén
annak körülhatárolását vagy meghatározása:
……………………………………………………………….
c) A kezdeményezés indokolása:
………………………………………………………………..
d) A védelemre vagy annak megszüntetésére javasolt építmény, épületegyüttes
rövid ismertetése:
………………………………………………………………..
e) Fényképfelvételek:
………………………………………………………………..
Fentiek szerint kezdeményezem, hogy a megjelölt épületet/épületegyüttest helyezze
helyi védelem alá a Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése a Rendelet 4.
mellékletének módosításával.
Budapest, 202…… … …..
Tisztelettel:
……………………….
