Híres nők a Budai Várban – Beatrix királynétól a feministákig
A Budai Vár a főváros leghíresebb látnivalói közé tartozik. A „kötelezőkön” túl számtalan titkot rejt – szinte minden épületéhez fűződik legalább egy izgalmas történet. Gondoltál már rá, hogy női szempontból is szemügyre vedd az ismert látnivalókat?
A Várhegyen IV. Béla kezdett nagyobb szabású építkezésbe, mert a tatárjárás után jól védhető helyet keresett. A palota építése Nagy Lajos idején kezdődött, ő és Luxemburgi Zsigmond voltak a leghíresebb építtetők. A palota fénykorát Mátyás király alatt élte – második felesége, Aragóniai Beatrix kiváló humanista tudósokat, művészeket hozott magával, akik tovább emelték az épületegyüttes fényét. A Nápolyból érkezett királyné erényeiről többek közt Galeotto Marziótól értesülünk, aki kitér a királyné nyelv- és sakktudására is:
„Nagyatyja példáján indulva az olvasást vagy figyelmes hallgatást sohasem hagyja abba. Fel sem említem, hogy mily alkalomszerűen tud az írókból idézni, hisz ezt általában mindenki dicséri Beatrixban.”
Beatrixnak nem okozott gondot, hogy hol fejlessze tovább a műveltségét, hiszen rendelkezésére állt a mintegy 2500 kódexből álló Bibliotheca Corviniana, az akkori Európa második legnagyobb könyvtára. Kevéssé köztudott, hogy a Budai Várhoz egy másik nagyszabású könyvgyűjtemény is kapcsolódik: a több mint 3000 kötetből álló Magyar Asszonyok Könyvtára. Ehhez néhány száz évet előre kell ugranunk az időben: Benczúrné Boldizsár Kata Piroska pedagógus 1888-ban kezdte el gyűjteni a nők által írt, nőkről szóló vagy a „nőkérdést” tárgyaló könyveket – először a magyar vonatkozásúakat, majd az idegen nyelvűeket is. A közel háromezer kötetből álló gyűjteményt 1924-ben, azaz pontosan száz éve, a Széchényi Könyvtárnak ajándékozta.
Benczúrné Boldizsár Kata Piroska belefoglalta a Magyar Asszonyok Könyvtárába az 1904-ben alakult Feministák Egyesülete kiadványait is. A feministák szintén több szálon kötődnek a Budai Várhoz. 1913-ban ők nyerték el a kétévente esedékes Női Választójogi Világkongresszus szervezésének jogát, így ez év júniusában mintegy 1200 nőjogi harcos özönlött Budapestre, akiknek a Halászbástyán rendeztek díszvacsorát, miután automobilokkal és lovaskocsikkal körbevitték őket a városon. Az elöljárók nem győztek hajbókolni a többnyire előkelő hölgyek előtt, és egymással versengve győzködték őket, hogy Magyarországnál feministább ország nincs – persze, hiszen az volt a cél, hogy jó hírünket vigyék a világban. Miután a vendégek elmentek, az itt maradó hazai feministák továbbra is élcelődés tárgyai voltak, de hatásukat már nem lehetett érvényteleníteni. (Te tudod, mikor iktatták törvénybe a magyar nők választójogát?)
A két világháború közötti időszakban, az akkori politikai környezetben a feminizmus háttérbe szorult – az arisztokrata nők azonban (általában bármilyen politikai erőfeszítés nélkül) élvezhették a gyümölcseit. Például a mozgás szabadságát: a fűzőtől és a súlyos, többrétegű alsószoknyáktól megszabadulva immár a nők is nagy számban próbálhattak ki olyan szabadidős sportokat, mint a tenisz, az evezés, az úszás, a golf, a lovaglás vagy az agyaggalamb-lövészet. A későbbi Horthy Istvánné, Edelsheim-Gyulai Ilona, aki a Várban született és töltötte gyerekkorát, még vitorlázó repülőt is megtanult vezetni!
Szintén ebben a korszakban lakott itt Almásy Jacqueline grófnő, aki a francia ékszerészkirály, Louis Cartier feleségeként költözött 1928-ban a Tárnok utcába. Divatos öltözködése miatt rendszeresen szerepelt a korabeli lapokban, híres volt báljairól és nagy sajtóérdeklődés mellett, az akkoriban nagyon kevés női sofőr egyikeként, saját automobilján furikázta körbe az országon barátnőjét, Elsa Schiaparelli divattervezőt. A szintén arisztokrata Korányi Blanka az extravagancia helyett úgy döntött, hogy inkább szakmát tanul – képzelhetitek a döbbenetet, amikor a Ruszwurm cukrászdában jelentkezett inasnak!
Szeretnél részletesebben hallani ezekről a nőkről? Szeretnél megismerni további izgalmas nőket, akik a Budai Várhoz kötődtek, a félmeztelen párbajozótól a spiritisztáig? Akkor jelentkezz a Bátorság, asszony a neved! – nők a Budai Várban c. sétánkra, itt:
