Budaörsön több mint 250 éve – a németek betelepülése óta – élő hagyomány az úrnapi virágszőnyeg készítése: közös sziromgyűjtés, koszorúfonás, a virágszőnyeg tervezése. Ezen a katolikus ünnepen az Egyház Krisztus testét, az Oltáriszentséget ünnepli.
Honnan ered az ünnep?
Története messzi időkre nyúlik vissza. 1246-ban ünnepelték meg először Úrnapját Lüttich városában.
IV. Orbán pápa (1261–64) csak akkor rendelte el az ünnepet, amikor 1264 nyarán tudomására jutott, hogy Bolsenában egy pap kezében átváltoztatáskor a Szentostya vérezni kezdett. A véres korporálét (ostyaabroszt) megmutatták a szomszédos Orvietóban tartózkodó pápának, aki ekkor elrendelte az ünnepet. Hirtelen bekövetkezett halála miatt azonban a végleges rendelkezés csak 1312-ben készült el. Ennek ellenére a népi jámborság és a liturgia direktóriuma című instrukció az ünnep elrendelésének dátumát 1264-re teszi. Ebben a lelkileg és szellemileg is nehéz században hihetetlen erőforrást jelentett az Eucharisztia ezen kiemelkedő ünnepe.
Az ünnephez később kapcsolódott a körmenet is. Először csak kehelyben, illetve áldoztatókehelyben vitték az Oltáriszentséget, később már szentségtartót készítettek különleges díszítésekkel. A barokk korban erősödött meg a körmenetek hagyománya, amely mind a mai napig megmaradt. Az Oltáriszentséget rendszerint a miséző pap vagy püspök vitte díszes baldachin alatt. Az utcák díszítése is az ünnepléshez tartozott. Szebbnél szebb virágszőnyegeket készítettek, és négy oltárnál álltak meg útközben, ahol egy-egy evangéliumi részletet olvasott fel a pap, vagy a diakónus majd áldást adott; utána folytatódott a körmenet.
Budaörsön egykoron a Hauser-, a Kubik-, a Wendler-, és a Braun család állított oltárt. Ma a Boros-Borsos-, a Hauser,- a Ritter,- és a Dauner családok folytatják ezt a megtisztelő feladatot.
Tarts velünk 2024. május 25-én 10 órától budaörsi sétánkon!
Sétánk során az Ó-temető 1800-as évekbeli sírjaitól a Kő-hegyre felemelkedve eljutunk a Kálvária-dombig, közelről is szemügyre véve a természet alkotta sziklaalakzatokat és az ember által létrehozott kőemlékeket. Eközben fény derül arra, hogyan tudták a helyi szőlősgazdák egészen húsvétig frissen tárolni a szőlőt, és mi a távolban látható Törökugrató legendája.
JELENTKEZEM A SÉTÁRA!PRIVÁT TÚRÁT KÉREK
Fotók: Fortepan
